Hmmm… Szombat. Ma reggel egészen korán felébredtem a hétvégi ébredésekhez képest: 07:23- kor. Ez elég korainak minősül.
Mostanában eléggé izgatott vagyok: szalagavató: tanárparódia, osztályfőnöknek szánt meglepetés, tánc, táncpartner keresés, after party ; akkor: itt a kicsikutyus, olyan édes, úgy szeretem ; aztán: Zolis meg nem Zolis dolgok ; érettségi: november van és számtechból csak 2 órám volt ; továbbá: este elmenjek bulizni vagy ne ; van egy jó könyvem: történet: pasi kiszeret a nőjéből, 10 éven keresztül nem is beszélnek és alig találkoznak egymással mert a pasi újságíró és járja a világot, de 10 év után kiderül, hogy a nője kerítőnő és a saját lányát is beállítja prostinak. Eléggé elmélkedős és részletes a könyv az eleje fele, de egyben izgalmas is. Tetszik a fogalmazásmód, remélem lesz időm kiolvasni. Az is zavar most, hogy kötelezőt kéne inkább olvasni, és én azt olvasom. Majd akkor párhuzamosan. . Ez az izgatottság nem igazán rossz értelemben értendő. Egy része boldog izgatottság, mint amikor a gyermek egy nappal a Karácsony előtt azon izgul, vajon mit kap ajándékba. Ó, azok a régi szép idők. Milyen jó is volt. A karácsonyfa előtt állva a családdal mikozben szól a Mennyből az angyal, és szinte már izzadtam (sőt nem is szinte, hanem tényleg izzadtam) a boldogságtól és az izgalomtól. Az év fénypontja a Karácsony. A legbensőségesebb, és a legjobb családi érzés ami csak lehet, persze a veszekedések utáni kibékülés után, nem inkább előtt.
tehát, fele izgalom a boldogságnak fele pedig az idegeskedésnek tudható be. Úgy érzem olyan nagy energiák halmozódtak fel bennem, amit le sem lehet vezetni. Egyszer örömkitőrés máskor síróskitörés. Na, de most nem akarom elrontani a kedvem, úgyhogy nem írok több negatív dolgot.
Megyek és olvasom ezt az új könyvet, ami egyébként már nagyon régi, közben játszok a kis Sissy hercegnővel, a legszebb tacsival a világon, aki díjnyertes családból származik. Olyan büszke vagyok rá!!! Olyan szép kislány!!!! ÚÚÚÚÚgggyyyy, szeretem!!!!!!!!
Örömkitörés!!!