Zoli egyik blogbejegyzése: Kész. A barátnőm kitalálta, hogy az ismerőse zenekarának a weboldalát akarja felcsinosítani. Pontosabban meglepetésként készíteni egy újat. Mert a mostani tényleg elég gáz. Nem érti meg, hogy az nem két kattintás. És erre jön a válasz: “Ne néz már hülyének. Meg akarom tanulni.” Tudom, hogy vannnak “WYSIWYG” weboldalkészítő progik, amikben egész jó sablonok (na jó, tűrhető) vannak, ráadásul fel is tenném a laptopomra valamelyiket. De már másodszorra szólta le. Hogy ez mekkkora szar. Mondom: “Nem kötelező használni.”Tehát weblapot akar csinálni a barátnőm. Segítenék is neki, de ilyen hozzá-állásal nem fog menni. A laptopra nem tartana feltelepíteni valamelyik programot, még többfélét is feltennék neki, hogy melyik áll neki kézre. De ne szólja le! Az egy dolog, hogy tényleg egy rakás szar, de ezt csak én mondhatom.

Ennyit a dologról. A szemembe bezzeg semmit nem mond meg.

Sajnos én túl hülye vagyok mindenféle számítógépes és informatikához kapcsolódó dologhoz. Nem is tudom miért gyűlöltem meg az egész informatikát. Vajon? Gyűlölöm!!!! Csak arra használom, hogy tudjak netezni.

Nem vagyunk egymásra építő hatással. Bezzeg mikor megbeszélésre kerül sor, akkor csak lehajtja a fejét, és nem szól semmit. Én mondom neki, hogy mond el mi a véleményed a dologról, hogy lenne jobb, mi a rossz stb. stb. ő nem felel max azt mondja nem tudom. De én ugyebár mindig csesztetem, bántom, piszkálom. Ő miért nem tudja megmondani nekem a problémáit? Miért van az, hogy a mikor otthonról hazajön és én megkérdezem tőle, hogy mi volt, ő nem válaszol? Soha nem mond semmit. Másnap beszélgetünk anyuval és kérdezi tőlem, hogy tényleg ez meg ez volt a Zoliéknál, én meg csak nézek, hogy mi van, nekem nem mondott semmit.

Nem akarom most tovább idegesíteni magam, és tudom, hogy ez soha nem fog megváltozni amíg együtt leszünk.