01.16.08
Utoljára
Érdekes módon, szinte minden nap én alszom el a családban legutoljára.
Szinte csak ilyenkor van időm elgondolkodni dolgokon. Legutóbb például arra ébredtem rá, amit persze mindig is tudtam, csak akkor (is) tudatosult bennem, hogy mennyire imádom az egész családomat. Annyira családcentrikus vagyok. Mindenkit imádok a családban. Nem tudom más hogy van ezzel, de ha én valakit elveszítenék a szeretteim közül, biztos összeomolna az egész életem. Szerintem nem bírnám ki.
Ebben a pillanatban annyira szeretek mindent, mindenkit. Boldog vagyok, a sok stressz ellenére. Szerintem nem sok ember ilyen boldog az életben. Mindenem meg van ami kell. Ami számomra a legfontosabb az mind egy karnyújtásnyira áll tőlem.
Mindig eszembe jut mennyire rövid az élet, és hogy mennyi mindent átélünk ezalatt a pici idő alatt. Már most fel kell készülnöm a következő utazásra, a következő életre. Úgy kell élnem, hogy egyetlen tettemet se kelljen megbánnom, hiszen mindenki követ el hibákat amiket nem kellene, de ezekkel meg kell tanulni együtt élni, még akkor is ha ezek életre szólnak. Annyi mindent meg kell még tenni! Az alkalmakat mindig ki kell használni, amiket sajnos én ritkán ragadok meg. De honnan tudhatom azt, hogy az az alkalom a megfelelő alkalom. Ha nem vágok bele sohasem tudhatom. Soha nem szabad a könnyebbik utat válsztanom, visszafordulni, hagyni elúszni, nem küzdeni! Kell!!! Kell még a következő és a következő alkalom után is még egy, mert nem mindig lehet talpon maradni. Van, hogy az ember elfárad és a könnyebbik utat választja pedig tudja, hogy nem szabad, de mégis! Ezért kell a következő alkalom! Azért, hogy 100-ból 10-et visszautasítsunk. Ez még jó arány lenne, de a valóságban a legtöbb ember 50-et utasít vissza ezért van mindig ugyanott. Meg kell tanulni kihasználni az életet. Senki nem tudhatja, hogy meddig tart az övé. Bánom a sok elszalasztott alkalmat, de remélem és tudom, hogy lesz még sok. Vajon hány alkalmat érdemel egy ember? Ez kiszámíthatatlan.
Ma utoljára még annyit mondanék, tudom ez rossz alkalom, de fáj az alkarom. HAHAHAHA De nagy viccccc. De komolyan, fáj a tesi miatt.