Utoljára

Érdekes módon, szinte minden nap én alszom el a családban legutoljára.

Szinte csak ilyenkor van időm elgondolkodni dolgokon. Legutóbb például arra ébredtem rá, amit persze mindig is tudtam, csak akkor (is) tudatosult bennem, hogy mennyire imádom az egész családomat. Annyira családcentrikus vagyok. Mindenkit imádok a családban. Nem tudom más hogy van ezzel, de ha én valakit elveszítenék a szeretteim közül, biztos összeomolna az egész életem. Szerintem nem bírnám ki.

Ebben a pillanatban annyira szeretek mindent, mindenkit. Boldog vagyok, a sok stressz ellenére. Szerintem nem sok ember ilyen boldog az életben. Mindenem meg van ami kell. Ami számomra a legfontosabb az mind egy karnyújtásnyira áll tőlem.

Mindig eszembe jut mennyire rövid az élet, és hogy mennyi mindent átélünk ezalatt a pici idő alatt. Már most fel kell készülnöm a következő utazásra, a következő életre. Úgy kell élnem, hogy egyetlen tettemet se kelljen megbánnom, hiszen mindenki követ el hibákat amiket nem kellene, de ezekkel meg kell tanulni együtt élni, még akkor is ha ezek életre szólnak. Annyi mindent meg kell még tenni! Az alkalmakat mindig ki kell használni, amiket sajnos én ritkán ragadok meg. De honnan tudhatom azt, hogy az az alkalom a megfelelő alkalom. Ha nem vágok bele sohasem tudhatom. Soha nem szabad a könnyebbik utat válsztanom, visszafordulni, hagyni elúszni, nem küzdeni! Kell!!! Kell még a következő és a következő alkalom után is még egy, mert nem mindig lehet talpon maradni. Van, hogy az ember elfárad és a könnyebbik utat választja pedig tudja, hogy nem szabad, de mégis! Ezért kell a következő alkalom! Azért, hogy 100-ból 10-et visszautasítsunk. Ez még jó arány lenne, de a valóságban a legtöbb ember 50-et utasít vissza ezért van mindig ugyanott. Meg kell tanulni kihasználni az életet. Senki nem tudhatja, hogy meddig tart az övé. Bánom a sok elszalasztott alkalmat, de remélem és tudom, hogy lesz még sok. Vajon hány alkalmat érdemel egy ember? Ez kiszámíthatatlan.

Ma utoljára még annyit mondanék, tudom ez rossz alkalom, de fáj az alkarom. HAHAHAHA De nagy viccccc. De komolyan, fáj a tesi miatt.

Kavalkád

Úhh, ma olyan őrült voltam. Egyáltalán nem bírtam magammal. Egyszerűen képtelen vagyok normálisan viselkedni amikor felpörget a közösség.

Nem tudom mi legyen a nyári munkával!!! Ma találkoztam a magyar tanár unokahúgával és mesélt a hajós munkáról. Elég kemény lenne ha elvállalnám, viszont igencsak jövedelmező mint pénz, mint tudás szempontjából. Ha azt vesszük keresek kb.300.000ft-ot a büfében, ami közel van, és bizotnságos, de még egyéltalán nem biztos, hogy idén is üzemelni fog, vagy keresek kb. 400.000 ft-ot, kemény munkával, élettapasztalattal, nagyobb nyelvtudással, kisebb biztonságban. Még nem tudok dönteni.

Elegem van abból, hogy azok között az emberek között nem tudok max. teljesítményt nyújtani, akik előtt bizonyítani akarok. Nem hogy max. teljesítményt, de egyáltalán semmit nem tudok ilyenkor nyújtani. Soha nem jutnak eszembe a szavak és nem tudok gyorsan és helyesen beszélni pl. de nagy a hajad helyett hasad-ot mondok, meg ilyenek. Fel fogom vágatni a nyelvemet, mert úgy nem fog megakadni, és gyorsabban fogok tudni beszélni. Annyira zavar, hogy nem tudok kimondani egyes szavakat ha sietek.

A tudás nem minden, ha valaki gyakorlatlan mindenben. Viszont a gyakorlatias emberek sem érnek el sokat tudás nélkül, ezért kell a kettőnek egyszerre érvényesülnie EGY SZEMÉLYBEN!!!A gyakorlatiasság egy idő után kialakul némi gyakorlással, de a tudás? Azt nem lehet gyakorolni, ahhoz adottság kell.

Ezt majd egyszer kifejtem bővebben, de most nincs hozzá kedvem.

A szikra

Ma levágtam a Zoli haját 3mm-es vágófejjel.Tök durva lett.Először nagyon megijedtem, azt hittem a 3mm az nagyobb és kezdtem félni, hogy hülyén fog kinézni úgy a feje, de amikor a végére értem egész jó alakú lett. Szokoatlan, de jó!

Végre rájöttem, ha a piercingemet a másik irányba csavarom, akkor talán ki is tudom cserélni.Már két hete szenvedtem vele, mert rosz irányba tekertem…Jellemző…De most végre betehettem azt a gekkót amit bátyámtól kaptam karácsonyra.Nagyon tetszik.

Annyira álmos vagyok, és annyi tanulni valóm van még, és már mindenki cseszeget, mert soha nem vagyok fenn msn-en.

JÓ éjszakát!

Szia

Kati néne

KatinéniKatinéniKatinéniKatinéniKatinéniKatinéni

Szóval tegnap este kb.10 óra felé, amikor a Rékáéktól éppen hazatartottam, tök sötét volt az utcán,nyirkos volt minden, csak a lámpák enyhe fénye tette láthatóvá a kirakatokat. egyszer csak megláttam Kati nénit.Olyan kis helyes volt abban a szoknyában, meg a kis kopott orra…Hogy bírja ezt a hideget?!Nem is értem..Körülnéztem, senki nem volt a közelben, szépen lassan odaosontam Kati nénihez,még egyszer körülkémleltem,biztos ami biztos, nem jött senki, ekkor odaléptem Katókámhoz és jól megcsiszoltam az orrát.Biztos jól esett neki.Nem tudom, hogy kellet volna-e kívánni valamit.Én nem kívántam semmit, csak hamar eliszkoltam a sötétben.

Újra

Elkezdtem egy új blogot, az új évben, egy új élet reményében.

Reményeim szerint ide többször fogok írni, mint az előzőbe.

Óh, épp most megy a Balázs show…Megyek és megnézem, valami hülye csajok égetik magukat, énekelnek…. höhöhöh Egy kis kikapcsolódás a kikapcsolódásban, ugyanis téli szünet van!!!!!!!!!Ami legalább annyira fárasztó mint a suli.A korai kelés(9,10 óra)….

Szóval most itt hagylak.

Pá